Aki látta az Ötödik elem című filmet, annak ismerős lehet az a párbeszéd, ami Chris Tucker és Bruce Willis között zajlott le ebben a filmtörténelemben mély nyomot nem hagyó alkotásban. Na, ez jutott eszembe akkor, amikor elkezdtem gondolkodni legújabb agyament ötletemen, bezöldíteni az etetőanyagot a folyóvízen, de úgy rendesen! Szuperzöldre!
Az ötlet abból indult, hogy a keszeges etetőanyagokba mindig valami „füstölős” adalék (lösz, nehéz föld) is kerül, mondván, a keszegek szeretik azt. Mintha ez vonzaná őket az etetési területre, amikor más halak esznek, felkavarják az iszapot, a víz zavarossá válik, a többi keszeg ezt látva megkeres ennek forrását, hiszen nem akarnak lemaradni a kajálásról.
Ha már szóba került az ötödik elem, íme, az ominózus jelenet!
Amikor láttam az új Haldorádó Fluo Flavor aromáink működését vízben, gondoltam, hogy ezt kipróbálom folyón, keszegekre. Az aroma édes, gyümölcsös, a keszegek szeretik, de ettől sokkal-sokkal fontosabb az a fluoro színhatás, amit ez a folyékony adalék tud. A terv megvolt, irány a víz!
Nekem személy szerint kifejezetten tetszik a horgászati szabályok e része, mely szerint ikszelni kell a napokat. Legalább tudom majd év végén, hányszor sikerült kijutnom vízpartra. Az meg külön örvendetes, hogy a módosítás óta megszűnt a (halelvitel nélkül) felesleges üres sorok kitöltése. Ebbe az X-be meg nem halok bele, mielőtt megkezdem a horgászatot. Na, a mai nyerőszám a 26-os!
Ember tervez, sors rendez, szokták mondani. Egész héten tűző napsütés, igazán jó idő volt, de ahogy a hétvége közeledett, úgy nőtt a hétvégi vihar esélyének lehetősége. Ez sajnos bejött, így a horgászat reggelén nem is terveztem nagy távolságra csónakázni, hanem minimál felszereléssel, egy elektromos motorral indultam el a folyó túloldalán lévő hatalmas, vízbe lógó bokor elé.
Gyors horgonyzás után következhetett az etetőanyag bekeverése. Ehhez 1 kg Haldorádó Nagy Dévér etetőanyagot, fél kiló finomra őrölt TTX-et, plusz egy komplett flakon Fluo flavor aromát használtam. Ehhez még egy kis csonti és fél doboz csemegekukorica került.
Amikor megmostam a kezem, akkor látszódott, hogy mi is volt az elképzelés ezzel a kajával. Mivel a víz szinte nyári szinten van, mondhatni, üveg tiszta, bíztam benne, ez odalent igen feltűnő lesz. Az etetőanyag folyamatosan „füstölt”, ezért reméltem, hogy felkelti a keszegnép figyelmét.
Gyors csalizás, és már repülhetett is be a két feederbotom végszereléke. Alig ért be a második kosár, az elsőn már kapást jelzett a spicc. Gyorsan elkattintottam a fotót a spiccekről és már tekertem is ki az első keszeget.
A horgászattal kapcsolatos új jogszabályok szerint már nem lehet visszaengedésre szánt halakat összegyűjteni és terítékfotót készíteni ezekről. Nem szabad őket szákba gyűjteni, csak akkor, ha a halak elvitelre és elfogyasztásra kerülnek. Esetemben nem volt szándékom a halakból elvinni, így ahogy jöttek, úgy mentek is. Igazából csak egy „próbapeca” volt, hogy vajon működik-e a szuperzöld elképzelés.
Az egyik bottal - kár is lenne szépíteni - összevissza dobáltam, míg a másikkal kiakasztott zsinórklipsszel egy támpontot kinézve ugyanazt a területet dobtam módszeresen. Érdekes volt, hogy először a vaktában dobált szerelék adta a nagyobb, darabosabb egyedeket, míg másfél óra és kb. 20 dobás múlva már a kiakasztott klipszes szereléken jelentkeztek a testesebb egyedek.
A szerelék botjaimon azonos volt, egy Haldorádó Hard River kosárból állt, aminek saját tömege 1 oz volt. Ezt egy csúszó kapoccsal rögzítettem a főzsinórra, alá egy gyöngyütközőt és egy nagy gumiütközőt tettem. Ezt követte egy hurokba akasztott előke, amin 12-es méretű Gamakatsu 2260B A1 Hard típusú horog volt.
Egyetlen dolog volt csupán, ami bosszantó volt, ez pedig a nyárfaszösz. Bár az éjszaka esett, így a vízfelszín mentes volt ettől a szösztől, de a víz alatt nagyon sok úszott ebből a tavaszi átokból. A zsinór rendre begyűjtötte ezt a fenéken.
Aztán a meteorológusok ezúttal nem hibáztak, bejöttek a sötét fellegek, pedig nagyon élvezetes volt a horgászat. Szemerkélt, elállt, majd aztán odadörrentett, de rendesen…
Ha vízen vagyok, egy dolgot nagyon nem szeretek, az pedig a villámlás. Nem beszélve a magas karbon tartalmú botokról a nagy sík folyón, így rohanóssá vált a pakolás, majd húzás hazafelé. A grillező csapat is feladta közben, gondolom, a sült hús helyett a sok eső miatt gulyásleves alap lett. Hogy a horgászatot is véleményezzem, az ötlet szerintem nagyon látványosan működött. Több mint 40 halat fogtam a rövid horgászidő alatt, ebből kb. 20 lehetett darabosabb méret, utóbbiak zöme a vége felé érkezett a kiakasztott klipszes szerelékre. Legközelebb megpróbálok valami hasonlót, jobb előkészítéssel. A terv a csemegekukorica beáztatva a Fluo Flavor zöld aromába… majd meglátom, mit ad a folyó a kísérletezésért cserébe, de ma működött a szuperzöld!
Írta: Takács Péter
Fotó: Koperveisz Sándor, Takács Péter
