A címben található megfogalmazással bizonyára semmi újat nem mondtam, de azzal talán már felkelthetem az apró finomságokra kíváncsi pontyhorgászok figyelmét, hogy a siker a részletekben rejtőzik. Ezt én magam is megtapasztaltam nem túl rég, miközben feederbotjaim mozdulatlan spiccét nézegettem. A nap gyönyörűen sütött, a halak fordulásai pedig arról árulkodtak, hogy jó helyre dobtam. Imádom a természetet, de azért kapás nélkül egyre komorabbnak tűnt a táj… Mi lehet a gond?
A tó, ahol horgásztam, jól van telepítve, sok szép ponty él benne, de nagyon rapszodikus a halak viselkedése. A helyi sporiktól tudtam meg, hogy tavasszal a csemegekukorica + csonti szendvics verhetetlen. Ismerős, ugye: „mindenki ezzel fogja”, csak éppen én nem tudok vele fogni semmit… Kezdett a dolog egyre bosszantóbb lenni, miközben a tó bal oldalán szinte folyamatosan kapás kapást ért, a jobb oldalán pedig ugyan kevesebbet fogtak, de azért ott is „csipegették”. Mivel én nem tudtam elönteni, hogy hová üljek, a kettő között foglaltam helyet. Szóval a „tűzvonal” kellős közepén vártam a halak támadásait. Próbálgattam a különféle etetőanyagokat, miközben folyamatosan (a kajába is bőségesen kevert) csemegekukoricát tűztem horogra. Persze semmi… No, ebből elég!
A csali mindvégig egy 15 centis horogelőkén, a mederfenéken feküdt, eddig a pillanatig. Ekkor elhatároztam, hogy meglebegtetem a csalit, és fűzve (a horgot szabadon hagyva) kínálom fel. Ehhez azonban a dobozos csemege vágott szemei kevésnek bizonyultak, hiszen könnyen lecsúsztak a hajszálelőkéről. A Haldorádó Kukorica Tuning válogatott, gyönyörű, egészséges szemei erre a feladatra is ideálisnak bizonyultak. Ezt egy szem Technopufival emeltem el a mederfenékről. Fontos megemlíteni, hogy nem a teljes előkét, hanem csak a csalit emeltem meg. Ezt olyan jól sikerült beállítani a megfelelő méretű pufival, hogy a horog éppen karcolta a feneket. Az így kikönnyített, illatos és finom csali kikerülhetetlenné és talán még feltűnőbbé vált. Nagyon bíztam benne, hogy most már tényleg meggörbül botom. Hogy legyen összehasonlítási alapom, a másik szerelék csalizásán - a horogcserét mellőzve - csak annyit változtattam, hogy arra simán került fel az 1 szem mandula ízesítésű tengeri. A két végszerelék egymástól kb. 5 méterre volt bevetve.
Talán még 5 perc sem telt el, amikor a fenéken fekvő mandulás kukoricára olyan határozott kapásom érkezett, hogy majdnem lecsavarta a botot a tartóról a mohón kapó potyka. Nagyon örültem az első halnak, és elégedetten nyugtáztam, hogy végre megvan a nyerő csali. A másik botom az első ponty fotózása közben sült el. Az utolsó pillanatban kaptam el, majdnem elvitte a kedvenc feederem. Hirtelen felpörögtek az események! Nos, a csali már megvan, biztosra vettem, hogy a natúr (talán már megszokott és kiismert), gyanús csemegekukorica volt eddigi sikertelenségem oka, de vajon kell a lebegtetés? Egy hal nem hal, szokták mondani. Hogy ez mennyire igaz, most is bebizonyosodott. A választ a pontyoktól kaptam meg. Ugyanis többet - bármilyen hihetetlenül is hangzik - nem tudtam a normál módon feltűzött „Mandula bombával” sem fogni, míg a kikönnyített, finoman meglebegtetett kukoricával egymás után 5 darabot! Nos, ez már több mint véletlen! Lecseréltem a másik szerelék horgát is az egy szemes fűzött csali felrakásához alkalmas Gamakatsu Method Hook-ra. Láss csodát, rövid időn belül megjött kapás.
A napot 17 db ponttyal zártam! Ebből 1 db jött fenéken fekvő csalira, 16 pedig a lebegtetettre. Az első hal kifogása után mindvégig a Haldorádó Feeder Master Nagy Ponty nevű etetőanyagot használtam.
A Mandula bomba csali 10 db, a Nagy Ponty ízesítésű kukorica pedig 7 db halat adott. Ezek a tények, de nézzünk csak a dolgok mögé! Minden horgászatot kielemzek, hogy még több tapasztalatot szűrjek le, és legközelebb még több halat foghassak.
A pontyok mindvégig ott voltak a bevetett végszerelékből kioldódó keverék körül, de a horogra tűzött csalit mégsem vették fel. Ennek több oka is lehet. Okozhatta a mederfenék laza szerkezete. A lágy iszapba süppedt csali „láthatatlanná” vált az érdeklődők számára. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a halak óvatos táplálkozását sem. Az rendkívül látványos volt, hogy amíg normál csemegekukoricát tűztem horogra (csontival vagy a nélkül), nem fogtam halat. A változást az ízesített csemegekukorica használata eredményezte.
Az átütő sikert azonban a csali enyhe meglebegetése (finom kikönnyítése) hozta. Egy biztos, egy ilyen látszólagos „apróság” alkalmazása azt eredményezte, hogy nem nulláztam… Sőt a nap végére messze a legtöbb halat fogtam a tavon. Ennyire markánsan, ennyire látványosan még soha nem tapasztaltam a lebegtetés hasznosságát. Amit még mindenképpen meg kell említeni, hogy a horogként használt Gamakatsu Method Hook 8-as és 6-os méretei kifejezetten ez 1 szemes csalikhoz lettek kitalálva. Fűzött csali alkalmazása mellett ez a horog rendkívül jól akad, és nagyon jól tartja a halat. Ezt erőgumi közbeiktatásával tovább fokoztam. Volt olyan halam, amelynek a szája szélébe akadt horog alig 3-4 mm-t fogott.
A pontyom azonban mégsem menekülhetett, hiszen a vékonyhúsú horog a rugalmas végszerelékkel és bottal nem adott esélyt a szabadulásra. Ez a látszólag hétköznapi történet így vált egy igazán hasznos és nem mindennapi eseménnyé, hiszen a ponty valóban nagyon szereti a kukoricát, de lám, nagyon nem mindegy, hogy milyen ízű az és miként van az felkínálva. Erről soha ne feledkezzetek meg Ti sem!
Írta: Döme Gábor
Fotók: Csapi Károly
Ábra: Takács Péter
