„Method feeder? Csalitüske? Ördögűző? SpéciCorn?”, legtöbbször értetlen arckifejezésekkel találkoztam, amikor óriási lelkesedéssel ezekről beszéltem. Bennem viszont élt a bizonyítási láz. Tesztüzem-módba kapcsoltam, beszereztem minden szükséges kelléket, letisztítottam a téli időszakban pihenő botjaimat és vártam a nagy napot, amikor kipróbálhatom végre. Addig is, a téli időszakban, hogy csökkentsem az elvonási tüneteket, egyfolytában a Haldorádó weboldalát, Döme Gábor írásait böngésztem, hogy elleshessem a profi fogásokat. Márciusban aztán végre indulhattam… „teszt-üzemmód: ON”.
Ragyogó, tiszta időre ébredtem enyhe széllel. A felszerelésem összekészítve a kocsiban várt, hogy reggel már pakolni se kelljen, csak hadd mehessek. Kalocsától 30 kilométer a kiskőrösi Robertó-Horgászpark. Nagyon jó hely, szeretem. A nagy tavat céloztam meg, ami nagyjából 5 hektáros lehet. Ebben a gyönyörű pontyok mellett úszkálnak még amurok, compók, kárászok, fekete sügérek is. Én a pontyokat céloztam meg, a szívemhez ők állnak a legközelebb. Korábbi tapasztalatom alapján igyekeztem egy olyan horgászhelyet elfoglalni, ahol a tóban valószínűleg egy kisebb árok húzódhat, s ahol eddig is sikerült számos szép fogást elérni.
Egykettőre bekevertem a Haldorádó Fluo Energy Ördögűző etetőanyagot, amelyről már annyi jót olvastam. Isteni mandulás illat csapta meg az orromat - úgy gondoltam, ha erre nem jönnek a halak, akkor semmire. Ezt követően összeállítottam a felszerelésemet. A 360-as, 120 grammos dobósúlyú Trabucco Precision Carp Feeder botomon egy Trabucco Marvel CRX 4000-es orsó van. A másik botom egy ABSF márkájú 390-es 125 g-os dobósúllyal. Ezen egy 3000-es Cormoran orsó dolgozik. Mindkét botomra felszereltem a Method Flat Feeder 30 grammos változatát. Ezeket megtöltöttem az Ördögűzővel, s ahogy láttam az oktatófilmekben is, rányomtam az Ördögűző Fluo Flavort. Végül ráhelyeztem a csalitüskés fokhagymás spéciCornt, és végre dobáshoz készülődtem. A parton elég nagy csendesség volt, nem voltak túl aktívak a kapások, ezért arra jutottam, hogy az egyik szereléket a nádastól nagyjából 10 méterre dobom be, míg a másikat a lehető legnagyobb távolságra, így talán sikerül rájönnöm arra, hogy épp merre tartózkodnak a várva várt pontyok.
Ami ezután történt, az számomra is hihetetlen volt. Még a székemet állítottam fel, amikor olyan intenzív kapás érkezett, hogy a rod-pod alig állt meg a lábán, a spiccem pedig szinte 90 fokos szögben görbült. Ez olyan határozott kapás volt, hogy nem is vágtam be nagyobb erővel, nehogy a hal megsérüljön. A Trabucco dolgozott keményen, érződött, hogy nem egy 1-2 kilós ponty küzd a zsinór másik oldalán. A hal többször hatalmas lendülettel indult meg a tó közepe fele.
Nagyjából 5-6 perces fárasztás következett, s végre megláttam: tökéletes, gyönyörű, 4 kiló körüli pikkelyes ponty volt. Nagyon boldog voltam, hogy egy ilyen példánnyal kezdhettem a szezont! Óvatosan kiemeltem a szákkal, a pontymatracon pedig megszabadítottam a horogtól, ami egyébként szuper jól akadt. A szájfertőtlenítést követően jött az elmaradhatatlan puszi! Visszahelyezéskor viszonylag gyorsan erőre kapott a vízben, s már elegánsan cikázott is vissza lakóhelyére.
Mire újra elkészítettem a method feeder kosár töltését, addigra a másik botomon jöttek az ismerős húzások. És ez ettől kezdve így ment tovább egész délelőtt. Szinte alig volt olyan pillanat, hogy mindkét végszerelék egyszerre lett volna a vízben. Olyan gyorsan pörgött minden, észre sem vettem, milyen gyorsan telt el az idő. A kapásoktól elkezdve mindig a szokásos forgatókönyv szerint viselkedtem a halakkal, mert nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki vigyázzon rájuk, s így másnak is lehetősége legyen később ugyanezeket a halakat megfogni.
A napot 9 ponttyal zártam. Nagy örömömre kedvesem is a peca szerelmese lett, így amikor csak teheti, ott van velem. Ezen a napon is így volt, s nagy büszkeségemre egy hosszú ideig csak óvatosan kapó pikkelyest sikerült megakasztania, egyedül kifárasztania, csak a szákolásban segítettem neki.
A tesztüzem-mód kora délután zárult. Őszinte leszek: ilyen szuper dologra én sem számítottam, pedig korábban is nagyon bíztam benne! A method feeder tökéletesen működött, az Ördögűzőt falánkul habzsolták a pontyok, így többnyire intenzív, látványos kapásokat produkáltak. A SpéciCornt szerették, ráadásul így sosem kellett attól félni, hogy esetleg egy erősebb rántásnál leeszik a csalit. A horog szépen akadt, mélyebbre egyszer sem ment, így nem sérültek jobban a halak. Nagyon egyben volt így minden, s ilyen mennyiségű kapásra álmomban sem számítottam, de utólag levonva a következtetést: ez a módszer verhetetlen! Azóta már több alkalommal, s másféle ízekkel, valamint lebegő pelletekkel is próbálkoztunk már, és siker nélkül sohasem zártunk.
Bár a horgászat mindenképp a világ legjobb dolga, de az élményt mindig megfűszerezi a megfogott, szép súlyú, formás pikkelyesek és tükrösök egész sora!
Farkas Zoltán (Zolika)
