Egy horgászat sikeressége sokszor az apró részletekben rejlik. A megfelelő etetőkosár, a horogelőke típusa, hossza és vastagsága vagy éppen a horog mérete is meghatározó lehet. Az utóbbi időben kaptam néhány kérdést az általam használt horgokkal kapcsolatban. Mindig is szívesen segítettem horgásztársaimnak, úgy gondolom, hogy érdemes megosztani másokkal a jól bevált ötleteket, praktikákat és a tapasztalatokat, ezért a mostani írásomban elsősorban olyan horgokat fogok nektek bemutatni, amiket szívesen használok a finomszerelékes horgászatokhoz.
A legtöbb ember számára a horgászat nem csak pusztán hobbi, hanem egyfajta életérzés. A vízparton lenni fantasztikus dolog, a természet közelsége, na meg persze a görbülő spicc sokszor feledteti velünk, horgászokkal a hétköznapok nehézségeit. Ha szép halakkal zárjuk a pecát, az már csak hab a tortán! A sikerért azonban meg kell dolgozni, főleg a kapástalan időszakban.
A végszerelék egyik meghatározó eleme a horog. Sokszor nehézséget okoz a megfelelő típus kiválasztása, hiszen annyi horog van a boltok polcain, mint a Zala folyóban a kecskerák! Az általam használt típusokat három részre szoktam osztani: horgok spiccbotozáshoz, keszegezéshez és pontyozáshoz. Kezdjük tehát azokkal, amiket a spiccbotos szerelékekhez használok!
A keszeges horgászat alapvető feltétele a kisméretű, könnyű, vékony húsú és rendkívül hegyes horog. Az sem hátrány, ha egy kicsit hosszabb a horog szára és kíméletesen fel lehet rá fűzni az élő csalit, ami a legtöbb esetben giliszta, csonti, pinki vagy szúnyoglárva, illetve ezek kombinációja.
Az LS-1310N egy univerzális típus, a B512 pedig akkor működhet igazán, ha a csali giliszta, pinki vagy esetleg szúnyoglárva. Piros színű csalikhoz értelemszerűen egy piros horog lehet a tökéletes választás, különösen akkor, ha finnyásan táplálkoznak a keszegek. A Gamakatsu A1 TEAM FEEDER szériából a Pellet Carp változat is bevált a keszegezéshez. Ez elsősorban pontyos horog, de nagyon könnyű és a formájának köszönhetően kiválóan akad. A szebb keszegek szívesen veszik fel a csemegekukoricát is, érdemes tehát ezzel is próbálkozni, ha az élő csalira csak a kisebb példányok kapnak.
A keszegező horgokat szinte minden esetben monofil zsinórral kötöm. Ehhez legtöbbször a TRABUCCO T-Force Competition Pro damilt használom. A pontyozó horgok kötésénél a vékony fonott zsinórt részesítem előnyben, de ha nagyon szükséges, monofilre váltok.
A csalitüske mára már fogalommá vált a horgászok körében. Én is előszeretettel alkalmazom ezt a remek aprócikket. A „fine” változatokat nem szoktam használni, de a hagyományosból mind a három méretet be szoktam szerezni.
A horgászat rohamosan fejlődik. Egy egész nap is kevés lenne ahhoz, hogy egy jobban felszerelt horgászboltban minden horgot alaposan megnézzünk. A következőkben a számomra legjobban bevált pontyozó horgokról lesz szó. Van köztük olyan típus is, amit legalább öt éve használok.
Mivel nem vagyok bojlis horgász, nem szoktam nagy horgokat használni. A kisebb méretűeket részesítem előnyben, hiszen kedvenc csalijaim mérete is viszonylag kicsi. Az egyik legnagyobb horog, amit évek óta használok, az a fentebb bemutatott 6-os Korum Specimen, és ezt is csak akkor alkalmazom, amikor csalikombinációkat kínálok fel. Kifejezetten szeretem a GURU QM1-es horgot. Sokan attól félnek, hogy fárasztás közben kiakad a hal szájából a szakáll nélküli horog. Ha a horog jó helyre akad, és ha a fárasztás során mindvégig feszes a zsinór, akkor ez nem következhet be! Többször is fogtam már 5 kg feletti pontyot ezzel a típussal, és előfordult, hogy jobban akadt, mint a szakállas változatok. A mikroszakállas Korum Specimen is kiválóan akad, régóta használom nagy megelégedéssel. E két horogra egyaránt jellemző, hogy nem hagy nagy sebet a hal száján. Csodákra persze a legdrágább pontyozó horog sem képes, egy jó minőségű és megbízható típus viszont ritkán hagyja cserben a horgászt, akkor sem hajlik ki, ha esetleg egy szebb példányt kell kifárasztani. Érdemes tehát jól átgondolni, hogy milyen horgoknak szavazunk bizalmat!
Írta és fényképezte: Járfás Dávid
