A Kaiwo spiccbotokkal történő horgászat már egy jó ideje kedvelt időtöltésem. Tavasszal a busákat kergettem vele sikeresen, nyáron az amurok feszegették a pálcákat, és az afrikai harcsák tették próbára, majd ahogy hűlt a víz, úgy egyre inkább kézbe került pontyozás során is. Akik hagyományos, megszokott spiccbotos videót és cikket várnak, ők inkább ne kattintsanak tovább, mert ez a módszer most minden megszokottól eltérő lesz, de az eredményessége megkérdőjelezhetetlen!
2024 őszén első ízben rendeztük meg a Haldorádó közönségtalálkozót, ahol szerettük volna a Kaiwo spiccbotokat is bemutatni és a horgászok kezébe adni. Ez olyan jól sikerült, hogy nem volt olyan perc, mikor valaki épp ne fárasztott volna egy pontyot. Nagy élmény volt látni, hogy mennyire élvezik a pecát a vendégeink. Ebben az írásban és filmben be szeretném mutatni azt a technikát, amellyel látszólag gyerekjáték volt a horgászat! Figyelem, akik nem bírják megemészteni a fejlődést, és a módszerek összemosódását az eredményesség jegyében, azok kérem, hogy ne folytassák a cikk olvasását!
A már említett közönségtalálkozó előtt Csővári Tibivel, csapatunk Masters világbajnokával próbáltuk a spiccbotos halfogást, de nem annyira ment! A megszokott módon mindössze egy horog alkotta a végszereléket, az úszó szépen besúlyozva, és vártuk, hogy történjen valami. Próbáltuk kukoricával, csontival, sőt, még csalitüskén felkínált pellettel is a halfogást. Bármit is tettünk fel csalinak, 10 percet is várni kellett, mire elvitte egy mohó kisponty, de úgy, hogy közben pezsgett a víz az etetésen, annyi hal volt ott. Sőt, method technikával eközben kapás kapást ért. Ekkor tudatosult bennünk, hogy a csali-felkínálás ebben a formában nem megfelelő, főleg nem egy olyan vízen, ahol az Aqua Garant alapú pelletkeverékek jelentik a pontyok fő táplálékát.
Ezt a jelenséget támasztották alá a Method Freestyle középdöntőn tapasztaltak. Ott is csak úgy tudtam halat fogni, ha a csali a kosárban, vagyis a pelletgombóc közvetlen közelében volt. Üres kosárral dobva egyetlen kapást sem tudtam elérni, pedig rengeteg hal volt előttem. Már ekkor látszott, hogy önmagában a csali nem jelent túl sokat a pontyok számára, nem úgy, mint egy gombócnyi pellet. Ez utóbbira úgy rávetik magukat a halak, mint a piraják! Ezt a technikát kellett tehát lemodelleznünk az úszós horgászat során is!
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen ilyenkor, hideg vízben állok neki pontyozni ezzel a bottal? Egyszerű a válasz! A halak változó testhőmérsékletű állatok, ezért a hideg közegben lényegesen kisebb ellenállást tanúsítanak, mint nyáron. Nyári időszakban is jó buli a spiccbotozás, de akkor elsősorban kemény szájú halakra horgásztam ezzel a technikával: amurra, busára, afrikai harcsára. Ezek felveszik a nagy horgot is, míg a pontyok, amelyeket már sokszor megfogtak, nem annyira mohók, hogy a biztonságos fárasztáshoz szükséges nagyméretű horgot is felvegyék. Ám a hidegebb vízben kevésbé lendületes halak a kisebb, de vastaghúsú horoggal is megfékezhetők.
Felszerelés
A felszerelés terén nincsen sok újdonság. Az alapkövetelmény, hogy legyen egy stabil ülőalkalmatosságunk, melyen megfelelő adapterek vannak a hosszú bot kezeléséhez. Ezenkívül szükséges ugyebár maga a horgászbot. Jelen esetben a 9 méteres változatot raktam össze, mert ezzel a tó elején egész hosszan beérek, és remélhetőleg a partközeli zónában hemzsegő kispontyokon túl tudok dobni. Főzsinór tekintetében sem kell már a nyári vastagságokban gondolkodni, így „mindössze” 0,30 mm-es Guru Shield zsinórból kötöttem fel egy 8 méternyi darabot a 9 méteres Kaiwo botra.
Végszerelék
A kapás jelzését szolgáló úszónak a Haldorádó Sensitive Silver Carp úszót választottam, méghozzá 5 grammos változatban. Azért nincs szükség nagyobb teherbírású úszóra, mert a terhelés teljes egészében lent lesz a fenéken. Sőt, jóval nagyobb terhelés lesz lent, mint amennyit az úszó elbírna. Ennek oka, hogy a spiccbotozásnál már bemutatott spirálkosárka, név szerint a Haldorádó Busa kosár „S” méretben kerül fel a végszerelékre. Ez megtöltve bőven több mint 5-6 gramm, így bemerítené az úszót, ha nem a fenéken helyezkedne el.
A busázó spiccbotos végszerelékkel ellentétben azonban a horog itt nem a kosár alatt helyezkedik el. Ennek oka, hogy nem tudjuk olyan rövidre kötni a horogelőkét, hogy azzal a methodozásnál megszokott csali-felkínálást lemodellezhessük. Sokat próbálkoztunk Csövi papával, hogy melyik a legjobb megoldás. Arra jutottunk, hogy akkor érkezik leggyorsabban a kapás, ha a kosár fölött induló horogelőke, és az szépen lelóg a kosár mellé. Azért jó ez így, mert a szereléket magunk felé húzva a csalit pontosan oda tudjuk pozícionálni az oldódó pelletgombóc mellé, így majdnem olyan, mintha method kosárban lenne felkínálva.
A horogelőke 0,20 mm-es Method Mono Hook Line volt, méghozzá 10 cm hosszban. Ezt úgy kell beállítani, hogy a csaligyűrűs horogelőke éppen picit a kosár alá lógjon. Horog tekintetében még ilyenkor is vastagabb húsú modelleket részesítem előnyben, mert az jól tart a ponty puhább szájában is, nem okoz a kelleténél több sérülést a halnak.
Csali-felkínálás
Igazán finom csali-felkínáláshoz érdemes nem csalitüskén, hanem csaligyűrűben felkínálni a kisméretű waftert. Ez jelen esetben az új 4S Method Pellet COMPETITION Wafter, amely ráadásul még oldódik is, így rendkívül attraktív. Bár igaz, hogy ennél a technikánál elsősorban a csalogatóanyagként szolgáló 4S Method Pellet Mix - Tél jelenti a fő vonzerőt a halaknak. Az azonban fontos, hogy a csali pici és pillekönnyű legyen, amely akkor is a hal szájába kerül, ha csak a kosarat turkálja.
Horgászat menete
Első lépésként a vízmélységet kell kimérni. Ennek menete az, hogy megtöltjük a kosárkánkat, majd belendítjük a helyére. Amennyiben még kicsi az eresztékünk, az úszó elmerül, ha túl nagy, akkor felfekszik a vízre. Az optimális az, ha az antenna fele kint van. Miután ezt beállítottuk, felkerülhet a horogelőke a helyére. Külön etetni nincs túl sok értelme, inkább érdemes a kaja állagával játszadozni. Az első 10 kosarat csak lazán megtöltve helyezzük be, így gyorsan kiázik majd a beletöltött finomság. Ezt követően már jó erősen a spirálkosárba préselhetjük a keveréküket, így a halaknak erőfeszítést kell tenni annak megszerzésére. Minél erőszakosabban szívogatnak, annál valószínűbb, hogy a csali és vele együtt a horog is bekerül valamelyikük szájába.
A kapás érzékelése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Az úszó ugyanis fantomkapásként jelzi a kosár mozgatását és a beleúszásokat is. Amire érdemes bevágni, az az emelős kapás. Ilyenkor ugyanis a kosarat is megemeli a hal, amire csak akkor képes, ha a horog is a szájában van.
Ezt követően kezdődhet a fárasztás, amely a hideg vízben már nem tart soká. Az Ezüst-tóban a változatos halméret miatt nagyon nehéz szelektálni a nagyobb halakat, így elsősorban a kistestű pontyok fogására lehet számítani, de a horgászat folyamatossága és lendülete nagyon magával ragadó és izgalmas. Téli időszakban nem is kell ennél több!
Írta: Sipos Gábor
Fotók: Takács Péter
Videó: Kvalla Gábor, Takács Péter
