Sok horgász elfelejti, hogy a spiccbotos horgászat van olyan izgalmas, mint bármilyen más horgász módszer. Mint minden ember, aki vízpart mellett nő fel - mint én is -, illetve aki beleszeretett a Tisza szépségébe és halállományába, az tudja, hogy a horgászat kezdeti örömeit leginkább egy spiccbot adja. Ezt a kikapcsolódást jelentő fantasztikus szórakozást mutatnám be önöknek az én szemszögemből. Én is versenyhorgász vagyok, de a legtöbb versenyen matchbottal, illetve feederbottal üldözöm a halakat. Ajánlom ezt az írást minden kedves horgásztársaimnak!
Elsősorban a meghorgászott területet mutatnám be, ahol egy remek nyári szüneti hétköznapom pár órácskáját töltöttem el. Ez a vízterület a tiszafüredi élő Tiszával párhuzamosan fekvő kis csatorna, itt elég egy 7 méteres spiccbot is a víz meghorgászására. A legfontosabb dolgok az ilyen vízterületeken, hogy nagyon ügyeljünk a halak életben tartására és a horgászhely megkímélésére, vagyis ne hagyjunk szemetet a horgászhelyünkön és ha találunk is szemetet, azt juttassuk el a kijelölt helyre.
Egy keddi reggelen hajnali 5 órakor indultam el otthonról a kiszemelt helyemre, reménykedtem benne, hogy én érek oda először, s mint az később kiderült, nem kellett attól tartanom, hogy valaki megelőz. Keszegezni készültem, ehhez horgászeszközként egy Nevis Legacy 700 Pole-t választottam. Nagyon szeretem ezt a botot, mert rugalmassága és hosszúsága ellenére iszonyat könnyű és erős, köszönhetően kiváló szénszálas anyagának.
Miután megérkeztem a helyszínre, első dolgom az etetőanyag bekeverése volt, amiből 1,5 kg-ot hoztam magammal. Ez a mennyiség sokak számára nagyon kevésnek tűnhet, ám sok esetben - így spiccbotos horgászatnál is - nem az számít, hogy mennyit etetünk be, hanem a koncentrált és folyamatos etetés, hiszen ha van hal, akkor elég egy kis „fürjtojásnyi” etetőanyagot bejuttatni kis időközönként, hogy a hal az adott helyen maradjon. Ezzel párhuzamosan nagyon fontos a pontos etetés és annak pontos, figyelmes meghorgászása.
Én szeretem elkészíteni előre a szerelékeket és minden mást megcsinálni, hogy a horgászat közben semmivel ne legyen gondom, csak magával a halfogással tudjak törődni.
A botot már az írás elején említettem: egy Nevis Legacy 700 Pole spiccbotot használtam. A szerelékemen egy 3 grammos Exner úszó volt (ez kicsit nagynak tűnhet, de néha úgy felerősödött a szél, hogy kénytelen voltam egy ilyet felrakni), az ólmozást kezdetben széthúztam, hogy a szerelék lassan álljon be - így a csalim tovább kellette magát a vízközt járó keszegeknek. A főzsinórom 0,14 mm-es Tubertini Special volt, az előkém pedig 0,10 mm-es Nevis fluorocarbon. A horog egy Gamakatsu V-head LS-1310N volt 16-os méretben, ezt a horgot tartom a legjobbnak erre a horgászmódszerre, de használtam már sokszor feederezni és matchezni is.
A lényeg az, hogy egy remek horgászaton vagyok túl. 4-5 éves korom óta horgászom, ám 16 évesen inkább már a versenyhorgászat felé fordultam. Igyekszem komolyabb versenyekre eljutni, csak szponzor nélkül nehéz… Most mutatok még pár szép fogást erről a helyről, és természetesen az etetőanyag kombinációm is:
Köszönöm szépen a lehetőséget.
Írta: Balogh Albert
