2026 tavaszán szinte minden összeállt, és bármerre mentem horgászni szeretett vizem partján, mindig megajándékozott a magyar tenger egy 20 vagy 25 kiló feletti fogással. Sose volt még ilyen eredményes szezonom a Balatonon, pedig több mint két évtizede horgászom itt, amiből 10 éve már célzottan kergetem a nagy pontyokat. Az alábbi írásban és filmben erről igyekszem beszámolni és egy kis iránymutatást adni a Balatonra készülő sporttársaknak.
Mióta az eszemet tudom, a Balaton és az vadvízi horgászat megszállottja vagyok. Az utóbbi 10 évben pedig leginkább a legnagyobb balatoni pontyok megfogása vonzott és motivált. Mindig is ilyen fogásokról és beszámolókról álmodtam, amelyekről most írhatok. Ilyenkor mindig jó érzéssel gondolok vissza a korábbi énemre, akinek sokszor mindez elképzelhetetlen volt, most pedig itt vagyok lassan 23 évesen, és az álmaimat élem, minden tekintetben…
A nagyponty-horgászat egy hosszú, soha véget nem érő utazás, én pedig azt hiszem, hogy idén tavasszal utam egy fontos állomásához érkeztem. A tavaly őszi egyéni rekordom után 2026 tavaszára sikerült odáig eljutnom, hogy van egy jól felépített, működő nagyhalas módszerem és megoldásom a legtöbb szituációra. Ez az egész egy jó csalival lesz teljes, amely szintén rendelkezésemre áll, ennek gyümölcseként pedig idén tavasszal sikerült 6 darab 20 kiló feletti pontyot fognom, amelyekből egy darab volt 25 kiló feletti, egy pedig néhány deka híján 25 kiló. Mindezt nettó 22 éjszaka horgászat alatt – azért hangsúlyos az éjszaka, mert általában ezeken a napokon is dolgoztam és sok esetben csak sötétben tudtam horgászni.
Idei célom az volt, hogy a Balaton minél több helyszínén tudjak horgászni, ezért így szerveztem a túráimat is. Idei eredményeim azért nagyon értékesek számomra, mert egy helyszínt leszámítva az összes fogás a Balaton különböző helyeiről, sőt medencéjéből származik.
A most megjelenő filmemben e horgászatok tanulságait és élményeit igyekszem átadni, az alábbi sorokban pedig kicsit részletesebben is beszámolok a bevezetőben említettekről.
Március, Szigliget:
Közel két éve dolgozom főállásban a Szigligeti Horgászparadicsomban, és idén nem titkolt célom volt, hogy az első vendégeink érkezése előtt én nyissam meg a szezont a – mondhatni – „hazai pályán". Szigliget és a Szigligeti-öböl az egyik kedvenc helyem, nagyon különleges adottságokkal rendelkezik ez a rész, imádok itt horgászni.
Rögtön az év első pontyos pecája zseniálisan indult, ugyanis az első behúzásra sikerült fognom egy 18,7 kilós, gyönyörű, öreg pikkelyest. Már itt nagyon boldog voltam, de a java még hátravolt. Három éjszakát tudtam ekkor horgászni, és – március eleje lévén – a víz is elég hideg volt még, ennek ellenére nagyon jó ütemben érkeztek a kapások. A második hajnalon egy 21.700 grammos pikkelyest sikerült szákba terelnem. Ez a tavaszi szezon szuper indítása volt, nagyon örültem neki!
Március, Balatonfenyves:
Tavaly ősszel megfogadtam, hogy tavaszi körülmények között is szeretnék horgászni Balatonfenyvesen, így a szigligeti sikerek után nem sokkal a K19 Balatonparti Nyaraló és Horgászház felé vettem az irányt. Itt egy nagyon jó hangulatú, hétvégi, baráti horgászatban volt részünk, sajnos elég kevés kapással. Az időjárás is elég makacs volt, azonban az utolsó éjszaka érkezett egy ígéretes front viharos széllel és hatalmas hullámokkal. Az utolsó reggel itt is sikerült egy gyönyörű pikkelyest fognom, amelynek fárasztása örök élmény marad a méteres hullámokban. Újabb rekordfogásom pontos tömege 21,85 kg volt.
Március, Balatonakarattya:
Alig telt el pár munkanap, újra horgászat várt rám, nem is akárhol, a keleti medencében, Balatonakarattyán. Az itteni horgászat valahogy mindig más hatással van rám – ezért imádom a Balatont, mert szinte minden helyszínen olyan, mintha másik tavon horgászna az ember.
Erre a horgászatra pénteken, munka után érkeztünk és hétfő hajnalig tudtunk maradni Valtner Tomi barátommal. Szerencsére annyi előnyünk volt, hogy a pálya már nem volt ismeretlen számomra, ugyanis horgásztam már ezen a helyen, így első este már nagyjából tudtam is, hogy hová tesszük majd a horgainkat. Ez ígérkezett a legnehezebb kihívásnak, lassú horgászat volt az itteni, és az idő rövidsége sem a mi malmunkra hajtotta a vizet. Az utolsó nap délutánjáig két kisebb halunk volt 12 kilóig. Az utolsó éjszaka mondtam is magamban, hogy ez a túra egy 15+ kg-ossal már nagyon szép eredménnyel zárulna. Ezt a 15 feletti halat egyébként nem sokkal éjfél előtt meg is fogtam, így nagyobb nyugalommal feküdtem le arra a pár óra munka előtti alvásra. Vagyis csak terveztem volna az alvást ugyanis újabb kapásaim érkeztek. Elsült a balos botom, egy újabb 12-13 kiló körüli hallal, ekkor pedig már hajnali 1 óra elmúlt, mi pedig 5 előtt már kelni terveztünk. Itt kezdtem el gondolkodni, hogy vissza sem húzom már ezt a szereléket, de aztán szerencsére meggondoltam magam. Milyen jól tettem… Nem sokkal később, valamivel 3 óra előtt újabb kapás érkezett a nemrég visszarakott csalira, majd egy izgalmas fárasztás után egy 25 kiló feletti pikkelyest sikerült fognom. Mondanom sem kell, fülig ért a szám… Ez volt a harmadik 25 kiló feletti halam a Balatonból, és így már mindhárom medencéjében sikerült átlépnem ezt a határt a magyar tengeren!
Április, Badacsonytomaj – első felvonás:
Sikeres tavaszi horgászataimból egy helyszín, pontosan medence maradt ki, mégpedig a középső. E horgászatra elkísért Jakab Boldi barátom, munkatársam is, hogy egy filmet is készítsünk, ez pedig kiváló alkalom volt, hogy bemutassam az én horgászatomat, amelynek e sikereket köszönhettem. Épp ezért szerettem volna mindezt ezúttal egy ismeretlen terepen megcsinálni, így esett a választás Badacsonytomajra, amelynek nyugati oldalán, Badacsonyban és keletre, Ábrahámhegyen is horgásztam már, de pont itt még nem.
Egy hét állt rendelkezésemre, de itt is jellemzően csak az éjszakai órák, ugyanis a hétvégét leszámítva itt is munkával teltek a mindennapok. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy e horgászaton teljesedett ki a sok munka és energia, és végül életem eddigi egyik – ha nem a legsikeresebb – balatoni túráját zártam. Sikerült két darab 20 kiló feletti pikkelyest is fognom (21,825 kg és 20,350 kg) 3 darab 19 kilós mellett, így végül 99,975 kilós Top 5 hal összsúllyal zárni ezt a röpke hetet. Ilyen súlyt még sosem sikerült egyedül, két bottal elérnem szeretett vizemen! Azonban maximalista vagyok, és hiába volt a fantasztikus végeredmény, úgy éreztem, hogy nem maxoltam ki azt a horgászatot…
Április, Badacsonytomaj – második felvonás:
Vegyes érzelmekkel pakoltam vissza néhány nap után újra a korábbi pályára. Kavarogtak bennem a gondolatok, hogy pusztán telhetetlen vagyok? Közben pedig tudtam, hogy nem, ugyanis végig az az érzés volt bennem, hogy egy nagy halat nem sikerült megfognom a korábbi héten, amely itt volt előttem, szonáron is láttam… Megérzéseim sokszor bejönnek, nyilván ezek jelentős része tapasztalatokra épül, de úgy éreztem meg kell próbálnom, különben elszalasztott lehetőségként bennem marad, ha nem megyek vissza és teszek egy kísérletet.
A korábbi itteni horgászat jó kiindulási alap volt, de ezúttal még inkább visszalassított, gondolkodós horgászatot folytattam. Egy halért mentem vissza, nem szerettem volna mást fogni… Megérzésem helyesnek bizonyult, a horgászat harmadik estéjén egy nagyon jó kapásra reagálva csónakba emelhettem tavaszi szezonom hatodik 20 kg feletti halát… Fülig érő szájjal vittem partra a hatalmas pikkelyest, tudtam, hogy érte jöttem vissza, ezzel pedig helyére került a puzzle utolsó eleme is. Ez a csodás hal szinte már csak a hab volt a tortán, vagy a pont azon a bizonyos i-n, de leírhatatlanul örültem neki, különösen azért, mert megérzésem ezúttal sem hagyott cserben.
Összegzés:
A sikereim összetettek voltak, ugyanis ehhez szükség volt jó helyismeretre, megfelelő időjárási körülményekre, egy jól felépített taktikára és természetesen egy jó csalira! Ez a bizonyos csali nálam a Krill Force Natur Krill volt. Bármerre mentem, ez a csali sosem hagyott cserben. Jellemzően 24 mm-es méretben használtam, de volt, hogy – a hideg víz ellenére – előkerültek a 30 mm-es golyók is. Ha egy csalit kéne ajánlanom a Balatonra, bármilyen körülményre, akkor egyértelműen ez lenne az!
A filmben kifejtem alaposan ezeket a korábban említett tényezőket, bízom benne, hogy sikerül átadnunk a Balaton megunhatatlan hangulatát! Jó szórakozást kívánok!
Ezzel véget értek tavaszi pontyos túráim – azt hiszem, ezen majd lesz mit dolgozni, ha ezt szeretném felülmúlni, de a Balatonon bármi lehetséges, épp ezért imádom ennyire!
Jöhetnek most már a süllős, ragadozóhalas horgászatok, túrák, amelyekről EDDIG még sokat nem publikáltam, de a nagyponty-horgászat mellett a másik meghatározó horgászati stílus, amely balatoni mindennapjaimat jellemzi… A cél továbbra is minden horgászaton ugyanaz: jobb horgászként hazamenni, mint ahogy oda érkeztem, az út és utazás pedig folytatódik tovább…
Így telt hát számomra a 2026-os tavaszi pontyos szezon, amelyre míg élek, élénken emlékezni fogok!
Ave, Pelso!
Írta: Szoják Benedek
Képek: Jakab Boldizsár, Valtner Tamás, Bakos Asztrik, Szenyéri László, Ángyán Szabolcs
