Törvények, írott és íratlan szabályok határozzák meg életünk minden pillanatát, ezektől függ a boldogulásunk, létünk, nyugalmunk és biztonságunk. Igaz ez a szabadidős tevékenységeinkhez, történetesen a horgászathoz és ennek kapcsán, a vízparton, vízen tartózkodáshoz kötődő előírásokra és az azokat szabályzó tényezőkre is! Mostani cikkünkből egyfajta rálátást kaptok a vízi közlekedéshez szorosan kapcsolódó, a vízen folytatott ténykedéseinkkel, életünk és anyagi javaink védelmével összefüggő rend őrzőiről, a törvények betartatóiról, annak is a mi tengerünkön szolgáló képviselőiről, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságról és életéről.
A Haldorádó Halaton Hétvége, röviden a H3 tavalyi rendezvénye kapcsán szerettem volna még jobban kihasználni a Haldorádó horgászportál által számunkra biztosított média-, technikai és emberi hátteret, ezért igyekeztem úgy alakítani a programokat, hogy beleférjen egy halőrzéssel és egy vízi közlekedés szabályaival kapcsolatos kisfilm forgatása, riportok készítése. Nos, ez tavaly félig sem sikerült, ugyanis a halőrzéssel kapcsolatos filmből csak jelenetek készültek el, ami az időközben, az erre hivatott ZRt.-nél bekövetkező személyi változások miatt az idén már nem folytatódhatott, ugyanis olyan feltételeket szabott az illetékes, amit nem tartottam elfogadhatónak az ő tevékenységük favorizálására és önzetlen bemutatására. Ennélfogva, sajnos, az a film dobozba került (úgy tűnik, örökre), így maradt a rendőrségi kisfilm lehetősége. Tavaly abban sem jártunk sikerrel, mert a hierarchia nem elég magas szintjén kezdtük az engedélyeztetést: hiába fogadták pozitívan megkeresésünket, a forgatás napján mégsem tudták vállalni a szereplést, ezért lefújtuk a forgatást. Nem szerettem volna feladni a terveimet, így Takács Peti hathatós közbenjárásával idén a „fejnél” kezdtük, és meg is kaptuk a filmezésre vonatkozó írásos beleegyezést. Ennyit az előzményekről, lássuk a konkrétumokat!
Azt hiszem, akik ismernek, tudják rólam, hogy a hal- és környezetvédelem elkötelezett támogatója vagyok, a magam módján és lehetőségeimhez mérten hangot (pontosabban betűt) is adok ebbéli elveimnek. Tudom, sokkal többet is tehetnék, ezért igyekszem is munkámmal és a családommal járó ténykedéseim mellett még több energiát, időt és pénzt ebbe beleölni, remélem, sikerülni is fog még hatékonyabban hallatni a hangomat! Ez a cikk is egyike igyekezetemnek!
Vannak azonban erre hivatott, kifejezetten a védelem érdekében létrehozott és ezért szolgáló, jól (vagy kevésbé jól, de) működő szervezetek, állami rendvédelmi szervek. Mostani cikkünk a vízirendészet egy délelőttjét mutatja be, ennek kapcsán egy tartalmas riportot és egy látványos terepszemlét fogtok látni! A vízirendészet a közrend, közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények megelőzése és a baleset-megelőzési tevékenység mellett a vizekkel összefüggő speciális feladatokat is ellát - a vízből történő életmentésektől a vízjogi engedélyek ellenőrzésén át a vizek környezetvédelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzéséig. Munkájukban számunkra - üdülők, fürdőzők, horgászok számára - talán a szabad vizekben való fürdésre, a vízi közlekedésre és végül, de nem utolsósorban a halászatra, horgászatra vonatkozó jogszabályok betartatása a legfontosabb.
Sokan bizonyára tökéletesen tisztában vagytok a vízparton tartózkodás, a vízen közlekedés mindenre kiterjedő szabályzásával, annak törvényi szintű és alacsonyabb szintű jogszabályokba foglalt előírásaival, de egészen biztos vagyok benne, hogy sokaknak elképzelése sincs, vagy csak részinformációkkal rendelkeznek ezekről. Emellett a horgászattal kapcsolatosan a rendvédelmi szervekre háruló feladatokról is sokaknak csak homályos képe lehet. Ezt a homályos képet szeretném most - lehetőségeim szerint - kitisztítani!
Kezdjük a vízirendészet tevékenységének bemutatását a legegyszerűbb, ám nekik mégis a legtöbb munkát adó fejezettel, a fürdőzéssel! A hivatalos szabályok a következők:
Fürdőzési szabályok
A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet alapján, illetve a vízi balesetek megelőzése érdekében:
Természetes fürdővízben fürödni a kijelölt fürdőhelyen, illetőleg ott lehet, ahol a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatálya alá.
Tilos fürdeni:
- hajóútban;
- hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
- vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
- kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet ski), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;
- egészségre ártalmas vizekben;
- a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
- vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
- éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
- ahol azt tiltó tábla jelzi.
A Balatonon és a Velencei-tavon minden év április 1-jétől október 31-ig vihar-előrejelző, illetőleg viharjelző szolgálat működik.
A jelzésképek jelentése a következő:
- Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) - percenként 45-ször felvillanó sárga fényjelzés - esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
- A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) - percenként 90-szer felvillanó sárga fényjelzés - esetén fürödni tilos.
- A viharjelző állomások körbe a Balaton partján, több irányból jól látható helyen vannak elhelyezve.
Folyamatosan figyeljék a viharjelző rendszert és időben térjenek vissza a partra!
Kérjük, hogy a tiltó rendelkezés hatálya alá tartozó vízterületeken saját biztonságuk érdekében ne fürödjenek!
- A fürdőhely határait a parton 60 × 30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50 × 50 cm-es bójákkal jelölik. A 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon és állandó vízterületeken „120 cm” feliratú, folyókon „mély víz” feliratú táblával jelölik.
- A fürdési tilalmat 60 × 30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával jelölik.
Jó tudni, hogy aki tiltott helyen fürdik, az szabálysértést követ el és húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
- Hat éven aluli és úszni nem tudó tizenkét éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében fürödhet a szabad vizekben!
- Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és a vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentőőrséget kell állítania.
Hasznos tanácsok:
- Gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek!
- Ne fürödjön közvetlenül étkezés után, teli gyomorral!
- Szeszesitaltól befolyásolt, gyógyszer vagy kábító hatású más szer miatti bódult állapotban tartózkodjon a fürdőzéstől!
- Napozás után testét zuhanyozással, vagy más módon hűtse le, felhevült testtel soha ne menjen a vízbe!
- Lehetőség szerint ismerje meg a fürdésre igénybe venni kívánt vízterület sajátosságait, mederviszonyait, tájékozódjon a várható időjárásról és a segélykérés módjairól!
- Szív- és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek!
- Mindig vegye figyelembe és tartsa be a viharjelző szolgálat - ahol található - által adott jelzéseket!
- Aki nem tud úszni, mély vízben ne használjon felfújható fürdőeszközt (gumicsónak, gumimatrac), azon lehetőleg ne aludjon el!
- Az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak. Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
- Gumimatrac, vízibicikli használata során felhevült testtel nem szabad vízbe ugrani, és ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről. Fejesugrás a sekély vízbe súlyos sérülést okozhat!
- A szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után ne ússzanak, mert életüket veszélyeztetik; ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, míg a segítség megérkezik, és ne hagyják el azt!
- Ha fázik, remeg a vízben, azonnal menjen ki a partra és törölközzön vagy szárítkozzon meg!
- Ismeretlen helyen ne ugorjon vízbe, ugyanis a vízfelszín alatt található és nem látható kövek, cölöpök, karók és egyéb tárgyak maradandó csigolya- és gerincsérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak!
- Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ne fürödjön!
- Ha hínáros vízen kell átúszni, akkor azt a lehető legkisebb mozdulatokkal tegye!
- Ha az örvény lehúzza, ne kapálózzon, a lélegzetét visszatartva várja meg, míg az örvény ereje érezhetően csökken, majd ússzon a felszínre!
- A szabad vizek mentén a kijelölt fürdőhelyen történő fürdőzés a legbiztonságosabb.
Gyermekeink védelmében
- Gyermeket még a vízparton sem hagyunk felügyelet nélkül!
- Úszni nem tudó gyermekeknek mindenképpen indokolt a mentőmellény vagy mentőgallér használata.
- Tizennégy éven aluli gyermekek felnőtt felügyelete nélkül lehetőleg ne használjanak vízibiciklit. Arról még felügyelet mellett se ugorjanak vagy csússzanak a vízbe.
Úgy gondolom, hogy bár kissé terjedelmesnek tűnhetnek a felsorolt szabályok, ajánlások, mindenképpen érdemes megismerni és betartani őket, hiszen életünk csak egy van, azzal az eggyel nem érdemes könnyelműen játszani! E szabályokat - akár figyelmetlenségük okán, akár túlértékelt önbizalomból, vakmerőségből vagy eltúlzott bátorságból - az intelmek ellenére sem betartók figyelmeztetése, kimentése és nyilván megbüntetése is a vízirendészetre háruló feladat.
Folytassuk a vízirendészet feladatainak felsorolását a bennünket, horgászokat legjobban érintővel! A halőrzés, a szabályos horgászat vízirendőrségre rótt ellenőrzési jogköréről az alábbiakat érdemes tudni:
Mint majd a riportban is hallhatjátok, a vízirendészet embereinek maximális, mindenre kiterjedő jogköre van a horgászok ellenőrzésével kapcsolatban - beleértve a parton maradó gépjárművet, a vízparton elhelyezett horgászfelszerelést, a vízen tartózkodó horgászok vízi járműveit is, tehát a jogszabályba foglalt előírások betartásnak ellenőrzésére teljes körű jogosultsággal rendelkeznek! Emellett ismerik a horgászrend minden előírását, a halfogás szabályos keretek között folytatott módjait, módszereit, feltételeit is, hiszen közülük is sokan sikeres horgászok, ezért rendszeresen szembesülnek a horgászattal kapcsolatos bűncselekmények, szabályszegések következményeivel is.
A közelmúlt hallopási esetei is rávilágítottak, hogy nagyon nagy szükség van a jogszabályok erejére és a betartatására, hiszen alattomosan elharapózni látszik a hallopás és fehérgalléros bűnözők próbálják birtokba venni ezt a bűnözési ágazatot is. Az ilyen esetek felderítésében, a tettenérésben, a bíróság munkáját megalapozó nyomozásban a vízirendészet szakértői, nyomozói tevékenysége, azaz minden munkatársuk nélkülözhetetlen segítség!
Azután említsük meg a vízi közlekedéssel járó sokrétű feladataikat. Egyrészt a járművekre a vízen is közlekedési szabályok vonatkoznak, másrészt a járművek speciális mozgásteréből eredően többszörösen fontos a biztonság betartása, betartatása! Mire gondolok ezzel? A közúti közlekedéssel ellentétben a vízen egy hirtelen jött viharban nem elég az ablaktörlő bekacsolása, egy „defekt”, egy műszaki hiba esetén nem elég félreállni és kicserélni a hibás alkatrészt vagy türelemmel megvárni a segítséget. A víz mint speciális közeg megköveteli a vízi közlekedésre vonatkozó speciális előírásokat is, amelyek sajátos biztonsági eszközigényt is támasztanak a használó felé! Először lássuk a szabályosan felszerelt csónak eszközigényét és a kapcsolatos előírásokat!
A csónak kötelező felszerelésének részletezését is a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékletét képező - és vízi közlekedés rendjét, biztonsági előírásokat, hajók, kikötők kötelező jelzéseit (stb.) részletesen szabályozó - HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT tartalmazza:
Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
- mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
- evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
- horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
- kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,
- legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,
- fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db,
- a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,
- ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.
Jó tudni, hogy a tavakra és azon belül a Balatonra is speciális, a csónakhasználatra is kiterjedő szabályok vonatkoznak:
Csónakkal parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen szabad közlekedni, azonban ez a „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) - esetleges szükséghelyzet kivételével -a parttól számított 500 m-es távolságra korlátozódik. Csónak (szükséghelyzet kivételével) „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) egyáltalán nem közlekedhet!
A Balatonon a csónakok legkisebb biztonsági távolsága 0,3 méter - a biztonsági távolság a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság. A túl lapos, nem megfelelő palánkmagasságú csónakok tehát nemcsak veszélyesek, hanem a jogszabályban előírt követelményeknek sem felelnek meg!
A továbbiakban pillantsunk bele a vízi közlekedéssel összefüggő általános szabályok azon szeletébe, ami a csónakot is használó balatoni horgászok szemszögéből kiemelt fontosságú! A Hajózási Szabályzat előírja, hogy csónakot csak az a személy vezethet, aki 14. életévét már betöltötte, úszni tud, a vízi jármű vezetésében kellő gyakorlattal rendelkezik és ismeri az igénybe vett vízterület sajátosságait, valamint a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit. Utóbbi feltétellel összhangban itt - a teljesség igénye nélkül! - csak a csónakhasználattal összefüggő legfontosabb közlekedési szabályokat említjük:
- A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozatáról, illetve az előírt mentőfelszerelés elhelyezéséről, készenlétéről köteles gondoskodni. A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.
- Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.
- A csónakból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
- A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.
- Csónakkal és vízi sporteszközzel a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt sem veszélyeztet.
- Ha csónakok, vízi sporteszközök vagy kishajók egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
- A csónak találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából kitérni.
- A gépi erővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor legalább 30 m távolságot tartva köteles kitérni az evezővel hajtott csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából.
- Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve - vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m, motorcsónakkal legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy a vízben tartózkodó a vízi jármű és a közelebbi part (vagy az őt kísérő vízi jármű) között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell, és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
A viharjelzésről: A Balaton területén 29 stabil fényjelző-viharjelző, kiemelt strandokon 16 mobil tájékoztató fényjelző működik. Ezek periodikus fényjelekkel, azok gyorsabb, lassabb impulzusaival jelzik a vízen várható vihartevékenységeket, szelet, esőt vagy e fényjelek teljes hiányával azt, hogy az adott időben ezektől nem kell tartanunk.
Érdemes figyelembe venni a Viharjelző Szolgálat 2011 márciusában kiadott sajtóközleményében leírtakat is:
„Mire kell ügyelni a viharjelzések idején?
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek, mindenekelőtt a szélnek, nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a nádasoktól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható. A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén gyakori forró száraz szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és vízibicikliket a hullámos mélyvizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran létrejönnek keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl. Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be az ide vonatkozó szabályokat.”
A viharjelzéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:
- Alapfok - azaz a fényjelzés hiánya - esetén a legerősebb várható légmozgás sebessége 40 km/óra alatt marad, a vízen legfeljebb közepes hullámzás alakul ki.
- I. fokú viharjelzés - azaz percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás - esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/óra sebességet érhetnek el, sok fehér tarajos hullám alakulhat ki.
- II. fokú viharjelzés - azaz percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás - esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 km/órát. A tornyosuló, átbukó tarajú hullámok tetejét a szél vízpermetként lefújja.
Amint ebből a cikkből is kiderülhet, rendkívül széleskörű, felelősségteljes és szerteágazó a vízi rendészet feladatköre melyet a tőlük elvárható minőségen felül, erejüket felülmúlva és szélsőséges körülményektől sem meghátrálva látnak el nap mint nap! Arról a szomorú tényről már nem is beszélve, hogy a válság okozta nehézségek őket sem kímélték meg, a támogatások, amikből amortizálódó eszközeiket felújíthatják, esetleg az újakat beszerezhetik, alaposan megcsappantak.
Köszönjük nekik, hogy a körülmények ellenére is áldozatosan védenek, óvnak bennünket, a biztonságunkat és a környezetünket!
Fontos információ:
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 24 órás ügyeletet tart fenn!
A Vízirendészet vízi segélyhívó száma:
1817, illetve 06-84/310-712
Végezetül tekintsétek meg Nagy Jenő alezredes úrral, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetőjével készült riportfilmünket, és arra kérlek benneteket, jusson eszetekbe majd a következő vízreszálláskor (is) a cikk mondandója: Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra, hogy örömünket lelhessük a vízparton (is), mert horgászni jó!
Hajrá, Haldorádó!
Írta: Jeszy
Fotók, ábrák, kivonatok: www.police.hu; Csörgits Gábor; Takács Péter; Szári Zsolt; Jeszy
Videó: Takács Péter
