Az utóbbi években előszeretettel horgásztam különböző csatornákon, viszont régi vágyam volt a Dunát és annak mellékágait is kipróbálni, így jött a képbe csapattársam, Nunkovics Norbi, akinek fogásait már régóta irigykedve néztem közösségi oldalain…
A Duna Fejér megyei szakaszának egyik mellékágát választottuk horgászataink helyszínéül, melyen Norbi már sok szép fogást tudhat magáénak. E mellékág teljes összeköttetésben van a nagy Dunával, így vízszintje is ennek megfelelően változik.
Bevallom, az első próbálkozások nem úgy alakultak, ahogy elterveztem. Kapás nélkül megúsztam az első horgászatokat. Amikor ennek okát kerestük, egyértelmű volt, hogy a túl alacsony vízállás vagy az erősen apadó víz volt a fő ok. A következő horgászatot igyekeztem akkorra időzíteni, amikor egy kisebb árhullám érkezik a Dunán. Az eredmény magáért beszélt…
Az etetésre és hajszálra szánt csalikat Norbi korábbi tapasztalataira alapoztuk. Mivel kezdtünk belemenni a nyárba, a vízhőfok is elég magas volt ahhoz, hogy kizárólag növényi eredetű, hallisztmentes bojlikkal próbálkozzunk.
Szerettem volna még egy szép fogást innen, hisz kicsit alul is maradtam, de mivel a vízállás a legutóbbi sikeres horgászat után drasztikusan lecsökkent, tudtam, szinte semmi esély halat fogni. Egy héttel később a vízállás-előrejelzés 30-40 centi vízszint-emelkedést jósolt, így úgy voltam vele, most vagy soha. Mivel hirtelen jött e horgászat ötlete, nem is voltam kellően felkészülve csalival, ezért szétnéztem a garázsban, hogy mit találok.
Összegzésként elmondhatom, hogy a kitűzött célt sikerült megvalósítani, habár nem volt könnyű. Sok összetevőnek kell összeállnia ahhoz, hogy az ilyen és ehhez hasonló vizeken sikeresek lehessünk, de megfelelő felkészüléssel és információval semmi sem lehetetlen. Egy biztos, nem most jártam itt utoljára!
Erdélyi Tamás
